A magyar vívók három ezüst- és három bronzérmet szereztek a július végén rendezett tbiliszi világbajnokságon. Legutóbb 2018-ban fordult elő, hogy aranyérem nélkül tértek haza vb-ről a mienk, viszont nagy fegyvertény, hogy az idei, grúziai világbajnokságon a magyaron kívül más nemzet nem tudott négy érmet nyerni a csapatversenyeken. A júniusi, genovai Eb-n egy arany-, egy ezüst- és három bronzérem volt a magyar mérleg, így összességében kijelenthető, hogy a magyar vívás megtartotta a helyét a legjobbak között.
Boczkó Gábor az InfoRádióban elmondta: szakmai szempontból „abszolút értékes és kiemelkedő” volt a magyarok vb-n nyújtott teljesítménye. Mint fogalmazott, a magyar vívásban alapelvárás, hogy az éppen aktuális világversenyen minél több érmet – és lehetőleg aranyakat is – nyerjenek a küldöttség tagjai. Összességében úgy véli, a hat megszerzett érem jó szereplést mutat, elégedett a dobogós és egyéb helyezések számával, illetve a világbajnokság hozadékaival. A szövetségi kapitány hozzátette: mindig a az olimpia határozza meg a sportág jövőjét és mivoltját, de idén mégiscsak a világbajnokság volt az év fő eseménye. Bizakodásra adhat okot, hogy jelenleg
négy csapatunk is olimpiai kvótát érő helyen áll a világranglistán: a férfi kardozók elsők, a férfi párbajtőrözők és a női kardozók másodikok, a férfi tőrözők pedig hatodikok a rangsorban.
A szakvezető szerint női tőrben is bőven van még esély az olimpiai kvalifikációra.
Boczkó Gábor nagyon örül annak, hogy a férfi tőr szakágban komoly előrelépést sikerült elérni. Szemes Gergő egyéniben 52 év után szerzett magyar vb-érmet, és hozzá hasonlóan a csapat is harmadik lett a grúziai világbajnokságon. A tavalyi, párizsi olimpián Dósa Dániel személyében egyetlen magyar férfi tőröző vett részt, a szövetségi kapitány azonban bízik benne, hogy a válogatott meg tudja őrizni a helyét az első hat között a világranglistán, és akkor csapatban is lesznek tőrvívóink Los Angelesben. Azt gondolja, a Tbilisziben látottak alapján ez egy teljesen reális cél. Felidézte, hogy a magyar férfi tőrcsapat két éve csak a 14. helyen végzett a milánói vb-n, így az olimpiai kvóta közelébe sem kerülhetett. A mostani ranglistahelyezés azonban kedvezőbb lehetőségeket biztosít a világkupákon, hiszen korábban már a nyolc közé kerülésért is nagyon kemény ellenfelek jutottak férfi tőrválogatottunknak, amely a közeljövő nagy versenyein viszont valószínűleg már könnyebb sorsolást kap. Ezzel együtt Boczkó Gábor szerint nem lesz könnyű az olimpiára való kijutás.
Szemes Gergőhöz hasonlóan a párbajtőröző Siklósi Gergely is két éremmel térhetett haza Grúziából: a Honvéd vívója egyéniben és a csapattal is másodikként végzett, ráadásul a tervezett pihenőjét követően parádés szezont zárt, hiszen egyéniben vezeti a világranglistát. A szövetségi kapitány vele kapcsolatban kiemelte, hogy
csaknem húsz év után ő az első magyar férfi párbajtőröző, aki összetett világkupát nyert.
2006-ban éppen Boczkó Gábornak sikerült ez az óriási bravúr.
Siklósi Gergely a tbiliszi vb döntőjében hosszabbításban egyetlen tussal, 10–9-re kapott ki a japán Kano Kokitól, így nem sikerült neki 2019 után ismét egyéni vb-aranyat nyernie. A szövetségi kapitány megfogalmazása szerint centiken múlott az újabb siker, de most a japán versenyző mellé állt a szerencse. Ilyen a sors: a párizsi olimpián a magyar férfi párbajtőrcsapat drámai csatában, szintén aranytussal lett aranyérmes, és akkor éppen Siklósi Gergely vitte be a győztes találatot a Japán elleni döntőben, most Grúziában viszont az a Kano Koki örülhetett a végén, aki a tavalyi ötkarikás játékokon a vesztes csapat tagja volt. Egyéniben egyébként Kano Koki lett az aranyérmes a francia fővárosban, így jelenleg ő az olimpiai és a világbajnoki címvédő is egyben.
Boczkó Gábor is kiemelte a japán párbajtőröző fantasztikus erényeit, így úgy véli, Siklósi Gergelynek nem kell szomorkodnia az ezüst miatt. A szakvezető megjegyezte:
a Honvéd olimpiai bajnok vívója mindig nagyon tudatosan készül és versenyez, a profizmusát és a hozzáállását példamutatónak nevezte.
Bár neki is voltak bizonyos időszakokban hullámvölgyei, sokat tanult azokból az időkből, most már pedig igyekszik a pozitív dolgokat megragadni, és azokat beépíteni a munkájába.
„A sok versenytapasztalat egyfajta érettséget eredményezett. Már nem az a fiatal gyerek, aki feljött Tapolcáról Budapestre, hanem egy érett férfiról beszélünk. Nála és a társainál is nagyon fontos volt az a pont, amikor az említett profi hozzáállás, az élsportolói léttel együtt járó automatizmusok rutinszerűvé váltak az életükben” – fejtegette a szövetségi kapitány.