A Bajnokok legújabb epizódjában az olimpiai bajnok, háromszoros világ- és hatszoros Európa-bajnok tornász, Berki Krisztián beszélget pályafutásáról Petrovics-Mérei Andreával.
A lólengés koronázott királyával felidézzük élete sorsfordító mozzanatait, kezdve onnan, hogy kiskorában a szomszédban lakó tornatanár kiszúrta tehetségét. Kiderül egy bokasérülés hogyan terelte a lólengés felé, megelevenítjük a 2002-es debreceni világbajnokságot, ahol 17 évesen debütált a felnőttek között. 2005-ben ugyanitt lett Európa-bajnok, mely karrierje meghatározó élménye.
Természetesen szó esik a Londonban nyert olimpiai aranyról, és az olimpiai bajnoki cím hozadékairól is.
„Azt nem fogjuk fel akkor abban a pillanatban, hogy egy olyan erkölcsi és hazafi vonzata van egy olimpiai aranynak, amit fel kell tudni dolgozni és kezelni. Onnantól kezdve a legkisebbtől a legidősebb korosztályig példaképpé válunk. Szép és jó dolog, de hatalmas felelősség is.”
A nagy sikerek mellett Berki Krisztián őszintén vall a sérülésekről, megpróbáltatásokról, melyekből majd három évtizedes pályafutása során bőven kijutott. Betekintést nyerhetünk mesterével, Kovács Istvánnal való kapcsolatába, ketten együtt 28 éven át dolgoztak együtt.
„Mindenki születik valamire. Most már így utólag mondhatom, valószínűleg én erre születtem, hogy a mi utunk keresztezze egymást, és segítsünk kihozni egymásból azt a pluszt, amit ő edzőként, én pedig versenyzőként élhetek meg. Gyakorlatilag több időt töltöttünk egymással, mint a családjainkkal. Abban az időszakban ő hozott nagyobb áldozatot értem.”
A következő generációknak Berki Krisztián lehet a nagy példakép, aki a Magyar Tornaszövetség sportigazgatójaként mai napig sokat tesz szeretett sportágáért.
Forrás: M4 Sport
Írta a JochaPress