A most 57 éves Füzesy Tamás arcát és nevét is vállalva az elmúlt napokban több médiumnak is részletesen beszámolt róla, milyen fizikai bántalmazások és szexuális molesztálások érték, amikor fiatal úszóként Széchy Tamás irányításával készült. Annak idején tehetséges vidéki úszóként Dombóvárról került a fővárosba, az Újpesti Dózsához. Családja a gyermek kitörési lehetőségében bízva költözött Budapestre, Füzesy Tamás pedig 12 évesen a korszak első számú úszóműhelyének akadémiáján találta magát. Az akkor már elismert szaktekintélynek számító Széchy Tamás mellett többek között olyan trénerek dolgoztak még az edzői csapatban, mint Széles Sándor és Kovácshegyi Ferenc, valamint az a Kanyó Tamás, akihez ő került.
Füzesy Tamás az Indexnek adott legújabb interjújában azt mondta, ha valaki késett, nem a szintidőn belül vagy rossz tempóban úszott, nem megfelelő stílusban szólt, papuccsal kapott ütéseket, de hallott ennél durvább fizikai bántalmazásról is Széchy Tamás akkori tréningjeivel kapcsolatban. „Úgy voltunk vele, hogy ez a siker ára, hogy konkrétan kiverjék belőlünk az eredményt. Úszóként ráadásul kivételezettnek érezhettük magunkat, ott lebegtek előttünk a külföldi utak, ami az átlagembernek akkor elérhetetlen volt” – fogalmazott a korábbi versenyző.
Másfél éven át, 1982 tavaszáig a fizikai bántalmazásokon kívül Füzesy Tamás nem tapasztalt mást. Hallott pletykákat Széchy Tamás bizonyos furcsa szokásairól, de a csoportjából senkivel nem történt hasonló. Ő lett az első. Elmondta, hogy az egyik reggel úszónadrág nélkül ment edzésre, de nem kapott verést vagy szidalmazást, hanem az irodájába hívta őt Széchy Tamás. Elmondása szerint az edzőfenomén elővett egy úszónadrágot, de ahelyett, hogy odaadta volna neki, azt mondta, hogy majd ő átöltözteti tanítványát. Füzesy Tamás teljesen ledöbbent, és állítása szerint tehetetlenül hagyta, hogy az egyik nadrágot próbálja rá a másik után, mert egyik sem volt megfelelő.
„Közben pedig elöl-hátul simogatott, és soha nem hagyta ki, hogy a péniszemet ne igazgassa meg.
Legalább fél órát eltartott ez a próba, amikor végre szabadultam, rohantam a többiek után a medencébe. Edzés után persze azonnal jöttek, hogy »na, mi volt, mi történt az irodában?«, de igazából mondanom sem kellett, mert sejthették” – elevenítette fel a történteket.
Mint kifejtette, akkoriban más világ volt, a napot mindig az uszodában kezdték, és az iskola után ott is fejezték be. Az irodában történtek sokkolták ugyan, de nem okoztak benne maradandó lelki károsodást. „Persze, felnőtt fejjel megnézve az akkori fényképeimet, már egyáltalán nem látszom gyereknek. A világról ellenben alig volt valami fogalmam, így nem is tudtam igazából, mi történt akkor és ott az” – mondta a lapnak.
Az eset után egy ideig minden visszatért a régi kerékvágásba, majd a nyári táborban Széchy Tamás részéről újabb zaklatás érte Füzesy Tamást. Az edző masszírozásra hívta, ahol meglepetésre saját maga kezdett neki a gyúrásnak, pedig erre volt külön szakember. Eszébe sem jutott, hogy kérdőre vonja emiatt Széchy Tamást, mert óriási tiszteletnek örvendett. „Nem véletlenül hívták úszópápának. Engem akkor ott körülbelül 40-45 percet masszírozott, és volt köztünk minimális, semmitmondó beszélgetés,
végig befeszülten feküdtem, pedig a masszírozásnak pont az ellazulás lenne a lényege. Én azonban rettenetesen féltem tőle”
– jegyezte meg.
Újabb ilyen eset már nem volt, Füzesy Tamás szerint Széchy Tamás talán megérezte, hogy nem vevő az ilyesmire. Később Füzesy másik edzőhöz került, az eredményei visszaestek, majd elköszöntek tőle. Az úszástól nem szakadt el teljesen, segédedző szeretett volna lenni, de a TF-ről elküldték. Később egy tanártól tudta meg, hogy Széchy Tamás keze is benne volt ebben, bár azt nem tudja, hogy miért haragudott meg rá ennyire.
Füzesy Tamás a zaklatásokról soha nem beszélt a szüleinek, sőt évtizedeken át senki másnak sem. Párjának a múlt héti tévés interjú előtt, lányának pedig csak közvetlenül azt követően tett róla említést. Ellenben a szülei közül a még életben lévő édesapja a mai napig nem tud róla. „Azt gondoltam, hogy úgysem hisznek nekem, de még egy szülői felháborodással is mit érünk Széchy Tamás nagyságához képest” – elmélkedett az okokon.
Füzesy Tamásnak a napi életében saját bevallása szerint nem idézett elő törést a gyerekként megélt zaklatás, de mind a mai napig ha fürdőnadrágot vásárol és próbál, masszíroztatni megy, megjelenik egy uszodai versenyen vagy meglátja Széchy Tamás képét, bevillannak képek a múltból, amit nem jó megélni.
„Mai szemmel nézve a versenyzők fizikai bántalmazása több mint megkérdőjelezhető cselekedet, a kiskorúak szexuális zaklatásáról nem is beszélve, és nagyon nem tartom rendjén valónak, hogy edzőként ezeket elintézzük annyival, hogy az öregnek is voltak dolgai, értékeljük inkább az eredményeit. Én csupán azért léptem a sok érintett közül elsőként, és vállaltam a történetemet, hogy azzal másokat is hasonlóra bátorítsak. Mert egy fecske nyarat, de bizony még tábortüzet sem csinál. Mi, áldozatok viszont személyes és társadalmi szinten is felelősséggel tartozunk azért, hogy lépjünk” – mondta Füzesy Tamás.