A múlt passzivitását hátrahagyva, vadonatúj lendülettel alakult újjá a Magyar Ökölvívók Szövetségének (MÖSZ) Női Bizottsága. A szervezet történetében ez a lépés nem kötelező vagy látványos protokoll, hanem kőkemény, operatív szakmai munka kezdetéről szól, hiszen egy elhivatott, szakértői csapat lép a „szorítóba”. A hazai bokszvilág jeles képviselőit tömörítő testület tagjai nyíltan kimondják: a sztereotípiák és a korábbi elmaradások után itt az idő, hogy a nők elismertsége felnőjön a ringben elért hangos sikereikhez.
A hagyományosan férfias sportág égisze alatt létrejött testület vezetői és tagjai egyöntetűen vallják: a szívvel-lélekkel végzett közös munka és a bátor értékteremtés már rövid távon kézzelfogható fejlődést hoz majd a hazai ökölvívás egészének.
„Példát szeretnénk mutatni…”
A frissen alakult bizottság elnöke, dr. Béki Piroska, igazi ikon a hazai és a nemzetközi ökölvívásban. Korábbi versenyzőként, edzőként, majd elismert nemzetközi mérkőzésvezetőként – aki a párizsi olimpián is képviselte a magyar színeket a bírói karban –, valamint az Európai Ökölvívó Szövetség bírói bizottságának tagjaként harminc éve közvetlenül tapasztalja a nők helyzetét a sportágban. Elnökként egy rendkívül aktív és sokszínű szakmai csapat élén áll, amelynek célja, hogy kézzelfogható előrelépést érjen el a női versenyzők, edzők és tisztségviselők helyzetében.
„Nagyjából 30 éve érzem a saját bőrömön, hogy a nők ebben a sportágban hátrányt élveznek. Nyilván volt előrelépés ahhoz képest, amikor versenyzőként, edzőként kerestük a helyünket a sportágban, nem sok sikerrel. Úgy érzem, jó irányba haladunk, és bizakodó vagyok, mert egy elhivatott csapat gyűlt itt össze. Azt kívánom magunknak, hogy sikeresen dolgozzunk együtt és tudjunk előrelépni, mert példát szeretnénk mutatni a saját sportágunknak és a többi sportágnak is.”
Kell egy szakmai csoport, amely megfogalmazza, képviseli a nők érdekeit
Kovács István elnök kiemelte, hogy a női bizottság megalakulása nem csupán egy kötelező vagy látványos protokolláris lépés, hanem valós szakmai szükséglet. Rámutatott, hogy a hazai női ökölvívás az elmúlt években – különösen az utánpótlás Európa-bajnokságon és az olimpiai esélyeket tekintve – rendkívül eredményessé vált, néha a férfi szakágat is felülmúlva. Az elnökség célja egy olyan szoros munkakapcsolat, ahol a szövetség vezetése proaktívan támogatja a bizottság által megfogalmazott célokat.
„Nemcsak azért van szükség a női bizottságra, hogy a nők is elmondhassák a véleményüket, vagy hallathassák a hangjukat, hanem azért, mert az ökölvívás rengeteget változott, és az elmúlt tíz év azt mutatja, majdhogynem eredményesebbek a magyar női ökölvívók, mint a férfiak. Ennek tükrében nagyon fontos, hogy értesüljünk vagy nyíltan tudjunk beszélni azokról a problémákról, ami őket érinti. Bízom benne, hogy kevés munkája lesz a bizottságnak, mert mi magunktól is rájövünk ezekre, de ha nem, akkor nagyon fontos, hogy legyen egy olyan szakmai csoport, amely ebben a férfias világban megfogalmazza, képviselni tudja a nők érdekeit.”
A női ökölvívók és edzők előtérbe helyezése az elsődleges lépés
Ha magyar női boksz, akkor Kovács Mária. A kétszeres világ- és négyszeres Európa-, tizenháromszoros elit magyar bajnok klasszis minden idők legsikeresebb hazai amatőr ökölvívója. Már a sportág legelső, 2001-es női világbajnokságán is ott volt és ezüstéremmel tért haza, illetve a korábbi női bizottságban is kiemelt szerepet vállalt. Jelenléte, szakértelme megkérdőjelezhetetlen: a testületben ő tölti be az alelnöki tisztséget. Marcsi a hatalmas gyakorlati és emberi tapasztalatát bevetve azon dolgozik, hogy a lányok minél jobban érezzék magukat ebben a sportágban, a bizottságban elsődleges célként pedig a női szakemberek határozottabb bevonását jelölte meg.
„Feladatomnak érzem és szeretnék is tenni a hazai női ökölvívásért. Jó csapat jött össze a bizottságban, bízom benne, hogy együtt hatékonyak leszünk. Azt gondolom, hogy a női ökölvívók, illetve a női edzők előtérbe helyezése, akár női szakemberek bevonása különböző területekre; ez lehetne az elsődleges fókuszunk.”
Egy év múlva „érezhető” eredmények felmutatása
Fráter Viktória, a szövetség projekt- és rendezvényigazgatója volt a női bizottság újjáalakulásának fő kezdeményezője, aki nem mellesleg az igencsak nőies ritmikus gimnasztikában három olimpián képviselte Magyarországot, és egy évtizeden keresztül volt a sportág meghatározó alakja. A titkári feladatokra felkért szakember, Kovács István elnök és az elnökség dinamikus építkezését látva döntött úgy, hogy új alapokra kell helyezni ezt a területet is. Bizalmat szavazott a tagok sokszínűségének és tenni akarásának, amellyel egy éven belül érezhető és mérhető változásokat szeretnének generálni.
„Biztos vagyok benne, hogy ezek a hölgyek a szívüket és lelküket fogják adni azért, hogy eredményes munkát végezzünk. Szerintem ez egy olyan értékteremtés, ami ritka manapság, így nem csoda, ha örömmel vesz részt benne az ember. Azt kívánom, hogy amikor egy év múlva visszatekintünk, olyan eredményeket tudjunk felmutatni, amelyek nagyon sokat hozzátesznek a magyar női ökölvíváshoz.”
A női ökölvívók is elérhetik a kitűzött céljaikat
A párizsi olimpián történelmi 5. helyezést elért, Európai Játékok bronzérmes és hétszeres felnőtt magyar bajnok Hámori Luca örömmel csatlakozott a bizottsághoz. Úgy látja, a nők rengetget fejlődtek az utóbbi években, és eredményességükkel bizonyították helyüket a ringben. Bár megjegyzi, hogy a szövetség részéről komoly támogatást élveznek, a köztudatban a nők elismertsége még mindig elmarad a férfiakétól. Luca olimpiai szereplése után példaképként kívánja erősíteni a testületet, megmutatva a fiatal generációnak, hogy elszántsággal az egyik legférfiasabbnak tartott sportágban is el lehet érni a legmagasabb célokat.
„Úgy érzem, hogy a párizsi olimpia után példakép is tudok lenni a női ökölvívók számára és megerősíteni őket abban, hogy hiába férfias sportág, ugyanúgy el lehet jutni az olimpiára, oda lehet érni a csúcsra, vagy el lehet érni bármilyen célt, amit az ember kitűz maga elé.”
„Egy női ökölvívó is tud igazán nő lenni”
Az Eb-bronzérmes, hatszoros elit magyar bajnok Lakotár Hanna kislány kora óta kötődik a szorítóhoz, így saját bőrén tapasztalja a sportágat övező társadalmi előítéleteket. Elkötelezett célja, hogy lebontsa azt a sztereotípiát, miszerint a küzdősport megfosztja a nőket a nőiességüktől. Hanna a bizottság tagjaként arra is felhívná az emberek figyelmét, hogy a női mérkőzések rendkívül élvezetesek és méltóak a sportághoz, miközben egy sikeres sportolónő a magánéletében és a megjelenésében is teljesen önazonos maradhat.
„Szeretném megmutatni a világnak, hogy a nőknek igenis van helye ebben a sportágban, hogy ez nem csak a férfiaké. Emellett azt is képviselném, hogy egy női ökölvívó is tud igazán nő lenni a magánéletében, a tanulmányai során, illetve megmutatni, hogy a küzdősportban sem kötelező férfiasnak lenni.”
A teljes paritás mindenki számára üzenet és értékmutató is egyszerre
Dr. Nagy Zsigmond főtitkár a bizottság újraindítását és magas szintre emelését stratégiai fontosságúnak nevezte, amelynek eredményét az egész sportág látni fogja. Külön kiemelte a 2028-as Los Angeles-i olimpián megvalósuló teljes nemi paritást, amely azonos versenyzői létszámot és súlycsoportokat jelent a nők számára az ötkarikás játékokon, ami mindenki számára üzenet és értékmutató is egyszerre. A főtitkár célja, hogy a bizottságtól minél több olyan tartalmas javaslat kerüljön az elnökség elé, amelyből az egész sportág profitálhat.
„Kívánok a hölgyeknek tartalmas munkát és olyan előkészítéseket, amelyekből nemcsak az elnökség, hanem maga a sportág is gazdagodni tud. Úgy gondolom, hogy minél több téma kerül az asztalra, annál értékesebb munkát tudunk összeállítani.”
Fontos, hogy a segítséget kérő nőket olyan fülek hallgassák, akiknek a szívük is ott van!
László Ágnes, a Magyar Ökölvívók Szövetségének gazdasági igazgatója, nem csupán a pénzügyek felügyelete miatt vállalt szerepet a testületben. Hobbisportolóként maga is közelebbről ismeri a szorítók világát, de a csatlakozás mellett leginkább a saját karrierútja miatt döntött. Gazdasági vezetőként pontosan megtapasztalta, milyen nehéz nőként érvényesülni és elismertséget kivívni egy férfiak által dominált üzleti környezetben. A bizottságban a tagok, és főleg közvetlen munkatársa, Fráter Viktória elhivatottságát látva garanciát érez a sikerre, és célja, hogy a hozzájuk forduló női sportolók ne csak szakmai vagy gazdasági, hanem valódi emberi támogatást is kapjanak, mert a legfontosabb, hogy a segítséget kérő nőket olyan fülek hallgassák, akiknek a szívük is ott van!
„A gazdasági szakmában mindig hátrányom volt abból, hogy nő vagyok, sok időbe telt, mire bizonyítottam, hogy van helyem az adott területen. Azt is megtapasztaltam, milyen hátrányok érhetik az embert, ha nőként akar érvényesülni. Olyan működést kívánok magunknak, ahol valóban nyitott kapukat döngetnek azok a női sportolók, akiknek segítségre van szükségük, és nem csak szakmai, hanem emberi támogatást is kapnak.”
Civil kurázsira, összetartásra és közös tettekre van szükség
A mindössze 23 esztendős, U23 Eb-ezüstérmes, négyszeres elit magyar bajnok Szeleczki Lilla, igazi szívügyének tekinti a nők helyzetét a sportvilágban, és különösen a szorítóban. Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának hallgatója megtiszteltetésnek tartja a felkérést, és aktív versenyzői tapasztalataival, valamint személyes példájával elsősorban a fiatal női ökölvívókat és az utánpótlás korosztályt szeretné támogatni. Úgy véli, a bizottság sikerének kulcsa az erős női összetartásban és a bátor, kezdeményező fellépésben rejlik.
„Szívügyem a nők helyzete a sportban, kifejezetten az ökölvívásban. Sok sikert, összetartást és egy kis civil kurázsit kívánok magunknak, hogy együtt még jobbá tehessük a magyar ökölvívást.”
„Bennem jó serpára találtak”
Kolozsi Ildikó sportújságíró, kommunikációs szakember, aki 20 éven keresztül – köztük két olimpiáról és számos versenyről -, tudósított ökölvívást, hatalmas megtiszteltetésnek tartja, hogy a MOB Esélyegyenlőségi Bizottsági tagsága mellett, ilyen illusztris társaságnak is a tagja lehet.
„Szerencsés vagyok, mert egész életemben csak olyan felkéréseket, kihívásokat tudtam elvállalni, amit a magaménak éreztem. Fontos, hogy olyan ügy, munka részese legyek, amelyért óriási energiákat tudok megmozgatni, és egy-egy ötlettel, kivitelezhető javaslattal elindulhatok a Mount Everest felé. Ez a tagság, az Esélyegyenlőségi Bizottsággal együtt, felbecsülhetetlen értékű számomra, így bátran kijelenthetem, bennem jó serpára találtak, mert velük bármikor nekifutok a Csomolungmának, oxigénpalack nélkül!”
